Voltak idők, amikor a sörivás terén csak a mennyiségre mentünk. A lényeget egy mondatban is össze tudtuk foglalni: a lehető legtöbb palack beszerzése és elfogyasztása a legkedvezőbb vásárlási feltételek mellett. Ennek megvalősításához a füstös, keserűszagú, hangoskodó kocsmák kínálták az ideális kutatási területet.
Aztán évekkel később a gyomor segélykiáltásai és az ún. "felnőtté" válásunk megállásra késztetett néhányunkat, de egy páran közülünk még mindig az olcsón beszerezhető nagyobb mennyiségű sör módszerében hisznek, amihez rendszerint találnak partnert maguk mellé. Ma már az élvezetet keresem a sörben, ezért néha azon kapom magam, hogy olyan lelkülettel figyelem a még felfedezetlen sörtípusokat, mint pár évvel azelőtt a meccsboxokat a kirakatban.
A világutazásommal együtt jár a helyi sörkultúra feltérképezése is, és manapság már nem ütközöm meg azon, hogy annyit fizetek egy üveg jóféle sörért, mint amennyibe a teljes esti duhajkodáunk került annak idején. Mi ez, ha nem egy új kaland kezdete: utazás, emberi kapcsolatok, jó zene, könyvek és az egészet átfogó habzó folyékony kenyér.
